Babaróka látogatóba megy Kiscicáékhoz, de Kiscicáéknál semmi sem olyan, mint otthon. Mások az illatok, mások az ízek, mások a szokások - de attól még játszani nagyon jól lehet együtt! 
Babaróka nem akar aludni - sötét van, szomjas, éhes, nem jön álom a szemére - csoda-e, ha Mamaróka türelmetlen? 
Babaróka egy hétvégét apával marad, mert Mamaróka elutazik. Tavasz, tél és nyár, szánkózás, bevásárlás, nyaralás és táncház, sok-sok öröm, és persze némi veszekedés, hiszti és egymáshoz bújás.
A Babaróka kertje meséi, az előző kötethez hasonlóan, egytől egyig igazi szülő-gyerek történetek. Mert amellett, hogy kisgyereknek lenni és szülőnek lenni nagyon jó, néha mindkettő nehéz is tud lenni - de ezekben a mesékben lehet bal lábbal kelni, nyűgösnek, fáradtnak és dühösnek lenni, sőt, még össze is lehet néha veszni, hogy aztán szépen kibékülhessünk. 
Pontos, finom szöveg, érzékeny rajzokkal Kiss Judit Ágnestől és Egri Mónikától. 

Hozzászólok