HÚSVÉTI NYITVATARTÁS🌱

Március 29. - április 1. között zárva a Könyvtér terem, az online rendelések teljesítése szünetel, keddtől a megszokott  nyitvatartással várunk! Áldott húsvéti ünnepet kíván a #KoinóniaKiadó és a Könyvtér terem minden munkatársa! 🕊

2024-01-17

Kedves Vásárlóink!
A Könyvtér január 12. és február 1. között leltár miatt zárva lesz.Az online rendeléseket ebben az időszakban felfüggesztjük.Köszönjük a megértést!   A Koinónia Kiadó, a Könyvtér terem munkaközössége 
Tovább »

2022-12-19

Ünnepi nyitvatartás
Kedves vásárlók!  A Könyvtér december 20. és január 23. között zárva lesz. Az  online rendeléseket a mai nappal bezárólag (dec. 19.) meghatározatlan ideig felfüggesztjük. Köszönjük a megértést, szép ünnepvárást, áldott karácsonyt és békés új évet kívánunk mindenkinek!  A Koinónia Kiadó, a Könyvtér terem és a Koffer munkatársi közössége Tovább »

2022-11-29

Kedves Vásárlóink!
NOVEMBER 30. – DECEMBER 5. KÖZÖTT A KÖNYVTÉR TEREM ZÁRVA VAN.   MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK! Tovább »


Szörnyek könyve / Görög mitológia
  • Rajsli Emese
  • Szörnyek könyve / Görög mitológia
  • Móra, 2006
  • 80 oldal
  • Kötés: keménytáblás
  • ISBN: 9631182460
  • Illusztrátor: Rajsli Zsuzsa

-15%

40 RON
34 RON

Kosárba

Rendelhető


Szörnyek riogatnak a filmekben, a rajzfilmekben, és persze a könyvekben is. Azt hinnénk, új keletű divat ez, pedig dehogy. A szörnyek egyidősek az emberiséggel. Mi találtuk ki őket. Minden kultúrának saját hiedelemvilága van, istenekkel, hősökkel, démonokkal és szörnyekkel. A legváltozatosabb formájú és lelkületű szörnyek népesítik be a görög mitológiát, de ott tanyáznak az egyiptomiban, a germánban vagy akár az aztékban is. A Móra kiadó Regék és mondák sorozatához illeszkedő Szörnyek könyve ókori falfestményeket és mozaikokat idéző rajzaival most a görög hitvilág ismert és kevésbé ismert szörnyeit kelti életre. Az olvasó a képeken megidézett szörnyek mitológiai rokonságáról és „viselt dolgairól” is olvashat. Felbukkan a rémisztő, három fejű Kerberosz, a félelmetes Szkülla és Kharübdisz, de megjelennek a jóakaratú, vagy legalábbis kevésbé gonosz lények is: Kheirón, az istenek gyermekeinek nevelője, a hamvaiból újjáéledő főnix vagy az istenek szárnyas paripája, Pegaszosz. Az izgalmas mitológiai történetek és rajzok egészen bizonyosan felkeltik a 8-10 éves korosztály érdeklődését a görög történelem és hitvilág iránt.

 

Részlet a könyvből

 

(...)
Niké mindig szájtátva hallgatta nagyapja történeteit a háborút és békét hozó istenekről, a szerelmes és bosszúálló istennőkről és az őket segítő vagy éppen támadó különböző szörnyekről, bestiákról. A legjobban éppen a bestiákról szólókat szerette, szinte mindennap elmeséltette őket a nagyapjával, szépen sorban (...)

Szemei izzanak, szájából tüzes láva fröcsköl, és szárnyai elsötétítik az eget. 
TÜPHÓN
az alvilágnál is mélyebben lakozó Tartarosz, és Gaia, a Földanya fia, a legnagyobb, legerősebb és legocsmányabb szörny, amely valaha a világra jött.
Csípőig ugyan ember formájú, de fejét és állát csapzott szőrzet fedi, torkából
szörnyű hangok törnek elő: bikabömbölés, oroszlánüvöltés, kutyaugatás. Ujjai hegyén is kígyók nőnek, csípőtől lefelé pedig egyetlen tekergőző óriáskígyóból áll. Anyja arra szánta, hogy legyőzze Zeuszt, és Tüphón valóban a világ ura lett volna, ha az istenek fejedelme rettentő küzdelemben le nem gyűri.
Amikor Tüphón megtámadta a szent Olümposzt, az istenek Egyiptomba menekültek, és ott, a Nílus partján különböző állatoknak álcázták magukat. A bölcs Athénét azonban bosszantotta ez a bujkálás, és nem volt hajlandó rejtőzködni. Zeuszt is megrótta gyávasága miatt, és addig-addig biztatta, míg afőisten ismét föl nem öltötte igazi alakját, és hatalmas égzengést támasztva, villámaival rohamra nem indult a szörny ellen. 
Hosszú-hosszú harc következett. Hol egyikük, hol másikuk kerekedett felül, Tüphón végül a Haimosz-hegyre menekült, és hatalmas sziklákat kezdett hajigálni onnan, de Zeusz a sziklákat villámaival széthasította, és azok Tüphónra visszahullva iszonyú sebeket ejtettek a szörnyön. Amikor azonban összeszedte erejét, kígyóival rabul ejtette Zeuszt, és kivágta testéből az inakat, így Zeusz mozdulni se tudott. Tüphón a nővérére, Delphüné sárkánykígyóra bízta tehetetlen ellenfele őrzését, de Hermész túljárt a szörny eszén, ellopta a rábízott inakat, visszahelyezte ura testébe, így Zeusz folytathatta a hatalmára törő bestia üldözését. 
Tüphón Szicília felé vette útját, de ahogy a szigetre értek, Zeusz véget vetett a küzdelemnek: óriási sziklát kapott fel, és ráhajította a szörnyre. Ebből a sziklából lett az Etna, amelyet Tüphón mindmáig megpróbál levetni magáról, így a hegy még ma is tüzet okád, csúcsáról füst kígyózik az égre.
(...)



Hozzászólok