Abban a „most”-ban, amelyben az egyik ember a másik emberrel találkozik, talál­koz­nak egymással emlékek és reménykedések, emberek, akik „elmúltak” és emberek, akik ezután jönnek. Aki bele szeretne látni a ma konfliktusaiba és ellentéteibe, újra meg újra feltáratlan korábbi konfliktusokba és titokban dédelgetett reménykedésekbe ütközik. Az emberek történettel és kontextussal bírnak, de nincs mindenki tudatában annak, milyen nagy azok befolyása a mindennapi élet megtapasztalásaira nézve.

Ez a kiindulása az úgynevezett kontextuális segítségnyújtásnak, amelyet egy idő óta sikerrel alkalmaznak a lelkigondozásban. A kontextuális lelkigondozás két úttörője, Hanneke Meulink-Korf és Aat van Rhijn A harmadik – akivel nem számoltak című könyvben két egymástól eltérő gondolkodótól, Nagytól és Levinastól ihletve, érthetően vezetnek be minket e lelkigondozói módszerbe.

Miközben emberek, akiknek kevés közük van az egyházhoz, életük bizonyos momentumaiban mégis lelkigondozói segítségért folyamodnak, a szekuláris lelki gondoskodás területén egyre inkább figyelnek a vallásos hagyományokra.  Így támadt a segítő lelkigondozás iránti igény, amelyet a kontextuális lelkigondozás par excellence kielégíteni látszik.